Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kocka elemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), de jó játék és így értékesíthető is. A kocka színezésre Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. És a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett az az; hogy 3 dimenziós és, hogy akárhogy is mozgatjuk a játék egy darabban marad.
Rubik Ernő 1975.-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977.-ben kapta ezt meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek nálunk az első Rubik kockák és ezzel a játék önálló életre kelt... 1980.-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek (minden tizedik ember!!!). Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai IDEAL TOY játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű.
Díjak: